Ö–rkényi Dental
Dr. Veress Endre utca 2. Pécs, Baranya 7633
Phone: +3672523586 URL of Map

Kérdések és válaszok


A válasz megtekintéséhez kérjük, kattintson a kívánt kérdésre!

Mind a fogszuvasodást, mind a fogágybetegségeket a mai tudásunk szerint több tényező okozta (multikauzális) megbetegedésnek tartjuk. Ahhoz, hogy fogszuvasodás  jöjjön létre, négy fontos tényező együttes jelenléte szükséges.

  • a fogfelszín, illetve a szervezet mint általános tényezők;
  • a táplálék, elsősorban a szénhidrátok, cukrok, illetve lebomlási termékeik táptalajt szolgáltatnak a belőlük savat képező mikroorganizmusok számára, utóbbiak között elsősorban a Streptococcus mutans nevű baktérium felelős;
  • a mikroorganizmusok a táplálék szénhidrátjait lebontva tejsavat termelnek, ez a fogzománcot megtámadja és az ásványi anyagokat kioldja;
  • az időfaktor jelentős tényező: minél gyakrabban éri savas hatás a fogzománcot, annál hamarabb jön létre a szuvasodás.

A fogágybetegség elsődleges oka a helytelen vagy elégtelen fogmosási gyakorlat következtében az ínybarázda közelében, illetve a fogak között lerakódó foglepedék, modernebb nevén: dentális plakk. Az általa kiváltott krónikus ínygyulladást és fogágybetegséget a szervezet nem specifikus ellenálló és védekezőképessége befolyásolja.
Mindkét betegség kialakulásában és előrehaladásában lényeges szerepe van a rossz szájhigiénének és a káros táplálkozási szokásoknak, amelyek következménye a dentális plakk és a fogkő felhalmozódása.


dentális plakk felhalmozódása

A dentális plakk felhalmozódása  következtében az ínyszélen  gyulladás alakult ki.


Torlódott fogazat

Torlódott fogazat:  a felső kismetsző foltja cariesre utal,  fogkő, ínygyulladás jelei


Parodontopathia

Parodontopathia:  az egyik alsó frontfogon  hatalmas fogkő, a másik frontfogon gyulladt ínytasak,  a fogak tartószerkezete elpusztult.


A dentális plakk - ami alatt a fogak, a fogművek és a fogkő felszínén összegyűlő, stabil, puha lepedéket értünk - a legjelentősebb tényező mind a fogszuvasodás, mind az ínygyulladás és a következményes fogágybetegség létrejöttében.
A fogkő a dentális plakk elmeszesedett formája, amely elhelyezkedhet az íny felett és az íny alatt. A legtöbb fogkő az alsó frontfogak belső felszínén és a felső rágófogak külső felszínén (a nyálmirigyek kivezető nyílásával szemben) található. Retenciós felületet képez a plakk megtelepedése számára, így a fogágybetegség kialakulásában fontos járulékos tényező.

A fogászati amalgám:

 WHO a következő állásfoglalást teszi közzé a fogászati amalgámok alkalmazásáról.

A fogászati amalgám használata

A fogászati amalgámot igen széles körben alkalmazzák szuvas fogak ellátására. A fogászat majdnem egy évszázada használja az amalgámot. Az ötvözet minősége az idok során nagymértékben javult. Az amalgámból készült tömések tartósak és gazdaságosak, hátrányuk azonban, hogy nem fogszínűek. Annak ellenére, hogy új fogászati tömőanyagok kutatása terén igen jelentős előrelépések történtek, nincs még olyan tömőanyag, amely olyan széles körben alkalmazható lenne, olyan egyszerű feldolgozási technológiát igényelne és olyan jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezne, mint a fogászati amalgám. A fogászati amalgámokat helyettesítő új tömőanyagok megjelenése jelentős mértékben megemelte a fogászati kezelések költségeit.

A fogászati amalgámok megbízhatósága

A fogászati amalgámokból készült tömések megbízhatóak, és nem jelentenek veszélyt a beteg számára. Az amalgám egyes összetevői - más fogászati anyagokhoz hasonlóan - bizonyos esetekben mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat okozhatnak. 

Az amalgámtömés elkészítése során felszabaduló minimális mennyiségű higanyról még nem tudták bebizonyítani a kutatók, hogy egészségkárosító hatása lenne. Sok beteg a higany toxikus hatásától tartva bizonyos panaszok esetén kicserélteti amalgámtöméseit. 

Sokszor azonban objektív tünetek hiányában is az amalgámtömések cseréjét kéri a beteg. Bár számos esettanulmány és anekdotikus megfigyelés látott napvilágot, nem ismerünk olyan, jól kontrollált vizsgálatot, amely tudományosan bizonyította volna az amalgámtömések szisztémás toxikus mellékhatását. Arra sincs megalapozott tudományos bizonyíték, hogy adott szisztémás tünetek enyhültek volna az amalgámtömések eltávolítása után. Ezért olyan esetekben, ha bizonyos kóros tünetek fennállnak, a betegeket megfelelő fogászati és sztomatológiai vizsgálat és kezelés után más specialistához kell utalni.

Az esztétikus külsőt adó fogtömő anyagokat, kompozíciós tömőanyagoknak szoktak nevetnek, vagyis kompozitoknak. Ezen anyagnak köszönhetően, akár a rágófogakat is pótolhatják vele, de az elülső fogakat is, és teljességgel a fogszínnek illetve annak funkciójának megfelelően alakítható. Ezen tömőanyagok, általában plasztikusak, vagyis paszta formájában kerülnek be, a már előre kialakított helyükre, ahol valamilyen módon szépen megkötnek. Kétféle kötőmechanizmust különböztetünk ma meg. Az egyik a kémiai megoldás szerinti, amikor is, valamilyen gyorsító szer, anyag hatására, nevezzük katalizátornak megköt az anyag. A másik sokkal elterjedtebb, és könnyebben végezhető eljárás, a foto polimerizációs effektus. Ilyenkor nem történik más, mint magát a tömőanyagot megvilágítják egy speciális kék fénnyel, s ekkor köt meg az anyag. Az interneten már számos képanyag biztosítja a pácienseket arról, hogy milyen kiváló eredményekre lehet számítani, melyek az amalgámtömés idejében egyszerűen elképzelhetetlen lett volna. A front fogak is tökéletesen reprodukálhatóak, és kiegészíthetőek, emellett pedig biztosak lehetünk abban, hogy nem kell gyakran járnunk fogorvosunkhoz, az ügyben, hogy a tömés meglazult, vagy éppenséggel kiesett, illetve, hogy esztétikailag nem nyújt olyan kellemességet. Természetesen a páciensen áll vagy bukik a dolog, ugyanis ő neki kell eldöntenie, hogy melyik alapanyagot választja, mert lehetősége van az amalgám tömésre is, mely köztudottan, vezeti na hőt, az elektromosságot, és kiszivároghatnak belőle a káros fémionok, különösen a higany, mely rettenetesen káros hatással tud lenni szervezetünkre. Éppen ezért figyeljünk fogainkra, hogy ne kelljen ilyen választások elé állítanunk magunkat.


Barázdazárás

Gyermeke kisőrlő és őrlő fogainak rágófelszínén található barázdák egyes esetekben túl mélyek lehetnek, így fogmosással nem tudja megfelelően tisztán tartani őket. A barázda mélyén megtapadó és megbúvó baktériumok szuvasodást okoznak.


Ezen barázdákat megelőzési céllal folyékony, esztétikus tömőanyaggal töltjük fel, megakadályozva a szuvasodásukat. Ezt hívjuk barázdazárásnak. A barázdazárás egy teljesen fájdalommentes, hatékony, biztonságos és relatív olcsó módja a gyermekkori fogszuvasodás megelõzésének. Az eljárással részben megelõzhetõ ill. nagymértékben csökkenthetõ a gyermekkori fogszuvasodás gyakorisága, alkalmazásának szükségességét a fogorvosi vizsgálat eredménye dönti el. A barázdazárást egészséges fogon, lehetõleg a fog áttörését követõ hat hónapon belül célszerû alkalmazni. Félévenkénti ellenõrzéseken mindig javasolt az újonnan elõtört fogak barázdazárása ill. a már meglévõ barázdazárások folyamatos ellenõrzése és szükség esetén cseréje.Rendszerint évekig tartós marad, de a fogorvos rendszeresen ellenőrzi, hogy a lezárás sértetlen-e, szuvasodás nem indult-e meg alatta. A tejfogak barázdáit nem zárjuk. Kivételt képeznek azok a gyermekek, akik fogszuvasodás szempontjából veszélyeztetett csoportba tartoznak. A barázdazárás menete A beavatkozás egyáltalán nem jár fájdalommal, így jó lehetőség arra, hogy a gyermek pozitív élményekkel távozzon a fogorvosi székből. Először a fogorvos alaposan megtisztítja a fogat, és vattarollnival,nyálszívóval óvja attól, hogy a nyál odacsurogjon ( mert így sem a tömés,sem a barázdazáró nem maradna bent.). Ezután a fogat leszárítjuk és rákenünk egy színes zselét, 15 másodpercig rajta hagyjuk a fogon, majd alaposan lemossuk. Ez a zselé arra szolgál, hogy kissé felérdesíti, “megmarja” a zománc felszínét, hogy majd a barázdazáró anyag ebbe az érdes felszínbe befolyva meg tudjon kapaszkodni. A fogat ekkor újra leszárítjuk, rákenünk egy speciális ragasztót, megvilágítjuk 20 másodpercig, majd végül felvisszük a folyékony barázdazáró anyagot, ami szintén fényre köt meg, 20 másodperc alatt. A legtöbb barázdazáró anyag folyamatosan fluoridot ad le a fognak, így is védve azt a fogszuvasodástól.

A rögzített hídpótlás előnyeit ötvözi a kivehető fogpótlással. A maradék fogakat híddal merev egységbe foglaljuk, és a kivehető fémvázas fogmű rejtett elhorgonyzással a hídhoz kapcsolódik. Általában akkor alkalmazzuk, ha elegendő számú maradék fog található a front fogak területén, míg az oldalsó területeken a fogak hiányoznak. Stabil, jól funkcionáló kivehető fogpótlás, mely a maradék fogazatot kevéssé károsítja, a nyálkahártya-csont alakzatot megkíméli. A rejtett elhorgonyzás révén kiváló esztétikai hatást biztosít. Azon pácienseknek ajánljuk, akiknek az oldalsó fogak területén nem készíthető implantátum, vagy az implantátummal járó operációt, és annak költségeit nem vállalják.

Ha a fog koronája letört és korona készítésére már alkalmatlan, akkor a fog koronáját csapos felépítménnyel rekonstruálhatjuk, s erre kerül a korona. Előfeltétele, hogy a fogban korrekt gyökértömés legyen, a gyökérkörüli csontállományban ne legyen gyulladás. Amennyiben a gyökércsúcs körül elváltozás látható, a gyökértömés cseréje illetve a gyökércsúcs csonkolása (gyökércsúcs rezekció) szükséges.

Talán nincs olyan ember, aki ne ábrándozott volna már hófehér fogakról. Kevesen rendelkeznektermészet adta álom-nevetéssel. A modern fogorvoslás minden esetre képes a természetnek ebben segíteni. A fogfehérítés nagyon természetesnek ható eredményt tud megcélozni. Fehérítés során a fogak világosabb színe a fehérítő anyagból származó savas alkotórész lerakódása révén jön létre. A fehérítés hosszú ideje elismert módszer, amit rutinszerűen alkalmaznak a fogak színének megváltoztatására, amik fejlődési zavarok, betegségek, vagy degeneratív elváltozások révén keletkeztek. Manapság a fehérítést kozmetikai okokból alkalmazzák. A fogfehérítés tehát egyértelműen a kozmetikai fogkezeléshez tartozik.

7633 Pécs,
Dr. Veress Endre utca 2.